hajtas [3]

hajtas [3] szó jelentése

A "hajtás" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben többféle lehet, attól függően, hogy milyen kontextusban használjuk. 1. Személyek vagy állatok mozgásának irányítása: A "hajtás" kifejezés használatos abban az értelemben, hogy egy személy vagy állat valamilyen mozgást végez, vagy irányítja valaki más mozgását. Például: "A juhász hajtotta a juhokat a legelő felé." 2. Növények növekedése: A "hajtás" fogalma kapcsolódik a növények növekedéséhez is. Ez azon része a növénynek, amelyből új hajtások fejlődnek ki. Például: "A rózsa hajtásaiból szép virágok nyílnak." 3. Újabb próbálkozás vagy kísérlet: A "hajtás" kifejezés használatos arra is, amikor valaki újra megpróbál valamit, vagy újabb kísérletet tesz valamire. Például: "Miután elrontottam az első hajtást, még egyszer megpróbáltam megoldani a feladatot." Ezek csak néhány példa a "hajtás" szó jelentésére és fogalmára a magyar nyelvben. A pontos értelmezés az adott kontextustól függ.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "hajtás" szó eredete a középkori magyar nyelvbe vezethető vissza. A szó eredetét nem teljesen tisztázott, de a kutatások szerint a hajtás jelentése már a középkorban is hasonló volt, mint ma: valaminek az előrehaladása, mozgása vagy fejlődése.

Az etimológiai elemzések szerint a "hajtás" szó az ómagyar "hajtat" igéből alakult ki, ami annyit jelentett, hogy "valamit előremenekít, előbbre visz". Az "hajtat" igének pedig a megfelelője lehetett a közép-hochdeutsch (közép-felső német) "heizen" vagy "heizan" szavaknak, amelyek azt jelentik, hogy "megtörténik valami", "valami történik".

A "hajtás" szó tehát már az ómagyar nyelvben is jelen volt, és azt jelentette, hogy valami előrehalad vagy előbbre visz. A későbbiekben ez a jelentés átalakult és bővült, és ma már több értelemben is használjuk a szót, például növényi hajtásokra vagy fejlődési folyamatokra vonatkozóan.

Összességében tehát elmondható, hogy a "hajtás" szó eredete a középkori magyar nyelvbe vezethető vissza, és az ómagyar "hajtat" igéből alakult ki.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A lovakat a hajtás irányította az istállóból a legelőre.
2. Az erős szél hajtására a fák lombjai zizegtek.
3. A hajtásnak köszönhetően gyorsan haladtunk előre a száguldó vonaton.
4. A sportolók versenyt futottak egymással, hogy megmutassák, ki a leggyorsabb hajtású.
5. A traktorok hatalmas erővel hajtották a földet a gazda parcelláin.
6. A futballpályán a játékosok gondoskodtak arról, hogy az ellenfél ne kapjon nagyobb hajtást a labdával.
7. A mérnökök precízen tervezték meg az autó motorját, hogy minél nagyobb hajtást érjenek el vele.
8. Az erőteljes hullámok hajtották előre a vitorlás hajót a tengeren.
9. A szélvész nagy erővel hajtotta az ágakat és lehulló leveleket a földre.
10. Az autó új sebességfokozata lehetővé tette, hogy nagyobb hajtást érjünk el az utakon.

Rokonértelmű szavak

vágás, vágó, szelet, szelvény

Fonetikus átírás

/hɒjtɒːʃ/

Betűrendben közeli szavak

kezfej, serke, kezeslabas, mielott, kikepzes, hajtas [3], szokep, rekesz, tenyer, din, harsona,